Szarul, de boldogan
Kezdjük egy tavalyi kánikulai kedvenccel, legalábbis augusztus közepén még hívogatóbbnak tűnt ez a pince, ahol egy elszállt néger hölgy cigánydalokat énekel… Maria Concepción Balboa Buika 1972-ben született Mallorca szigetén, ahová szülei Egyenlítői Új Guineáról érkeztek, és tetoválva ma is viseli a nagymamájától örökölt pogány, így a hittérítő spanyol papok által tiltott nevét: Kitailo.
Az európai hazájában, Palma de Mallorca „kínai negyedében” utcai flamencón, afrikai dalokon és édesanyja Piaf-lemezein nevelkedett Concha Buika a klasszikus spanyol-hispano műfajok egyik legérdekesebb és talán legautentikusabb közvetítője ma, legalábbis kevés énekes akad, aki egy füstös, rekedt hangból ilyen virtuóz, plusz szívbe-zsigerbe markoló érzelmeket tudna kihozni, hogy már egy cinikus kelet-európai sem tud neki ellenállni. Sok stílusban merítkezett: szerzett dallamot house produkciókhoz is, egy éven át pedig Tina Turner utánérzésként kereste kenyerét (van itt egy szép jazz szám az első, 2000-es lemezéről, ahol tényleg felsejlik néha Anna Mae Bullock); és még egészen reménytelen ügyekbe is sikerült valami otthonos és árnyalt gyengédséget vinnie, hogy önkéntelen hála önti el a hallgatót. Leginkább mégis a fájdalommal bélelt, de mindenre elszánt műfajok állnak jól neki, mint a flamenco, a copla vagy a tango. Az itt következő dal saját szerzeménye – a 2005-ös Buika után a második önálló, Javier Limón, a kortárs spanyol világzene neves és szintén nagyon szép producerével készült albumán is szerepelt. Épp ennek, a szenvedés legmélyebb bugyraiból a dal által felemelkedő, az oda-vissza utat öntudatosan és büszkén megéneklő hagyománynak egy darabja. Emancipációs leckeként is szolgálhat; afro-roma blues-terápia.
A kíséretben a gitáros Niño Josele és Ramón Porrina. Egy jezzessebb, másképp eufórikus verzió itt, Dortdmundból rövid hajjal és nadrágban!
CONCHA BUIKA : Jodida pero contenta - Szarul, de boldogan
|
Porque me haces mucho daño Porque me cuentas mil mentiras Y porque sabes que te veo Tú a los ojos no me miras Y porque nunca quieres nada Que a ti te comprometa Hoy yo te voy a dar la espalda Para que alcances bien tu meta Que yo me voy porque Mi mundo me está llamando Voy a marcharme deprisa Que aunque tú ya no me quieras A mí me quiere la vida Yo me voy de aquí Así, jodida por contenta Tú me has doblado Pero yo aguanto Dolida pero despierta Por mi futuro Con miedo pero con fuerza Yo no te culpo ni te maldigo Cariño mío Jodida pero contenta Yo llevo dentro una esperanza Dolida pero despierta Por mi futuro Con miedo pero con fuerza Que a partir de ahora Y hasta que muera Mi mundo es mío Y con tormento y sin dolores Yo voy haciendo camino Y que la brisa marinera Me oriente hacia mi destino Así es que me voy bajando Para la orillita del puerto Y el primer barco que pase Que me lleve mar adentro Y en este planeta mío Este que tú gobernabas Yo ya he clavado mi bandera Tú no me clavas mas nada Déjame vivir a mí así Jodida por contenta Y tú me has doblado Pero yo aguanto Dolida pero despierta Por mi futuro Con miedo pero con fuerza Yo no te culpo ni te maldigo Cariño mío Jodida pero contenta Yo llevo dentro la esperanza Dolida pero despierta Por mi futuro Con miedo pero con fuerza Que a partir de ahora Y hasta que muera Es mío y todo lo que […] es mío Mi mundo es mío Todo lo que como es mío Todo lo que sueño es mío Todo lo que digo y pienso es mío Todo lo que decido es mío, mío, mío Todo lo que hablo es mío Todo lo que poseo es mío Y todo lo que grito es mío Y todo lo que me callo es mío Y lo que no me callo es mío Tonta todo en la vida se paga
Todo, todo… Culpable o no, inocente o no
|
Mert bántasz nagyon, Mert ezer hazugságot mondasz, És mert tudod, hogy látlak Te nem nézel a szemembe És mert te soha nem akarsz semmit ami elkötelezne Ma hátat fordítok neked, Hogy elérd szépen a célodat Én elmegyek, mert hív az én világom, Elmegyek sietve, mert ugyan te már nem szeretsz, szeret engem az élet Elmegyek innen, Így, szarul, de örömmel, Te meghajlítottál, De én kibírom, Fájdalommal, de ráébredve A jövőmre Félve, de erősen, Én nem hibáztatlak és nem átkozlak Kedvesem Szarul, de boldogan Viszem magamban a reményt Fájdalommal, de ráébredve A jövőmre Félelemmel, de erővel Hogy mostantól kezdve És amíg meg nem halok, Az én világom az enyém Felindultan és fájdalom nélkül Megyek és utat nyitok Hogy a tengeri szellő Vezessen a célom felé Így megyek hát lefelé A kikötő partja felé És az első hajó, ami arra jár Vigyen a nyílt tengerre Ezen az én bolygómon, Amit te kormányoztál, Én már kitűztem a zászlómat, Te már nem tűzöl belém semmit, Hagyj engem élni Szarul, de örömmel Te meghajlítottál De kibírom Fájdalommal, de ráébredve A jövőmre Félve, de erősen Nem hibáztatlak, és nem átkozlak Kedvesem Szarul, de elégedetten Viszem magamban a reményt Fájdalmasan, de ráébredve A jövőmre Félve, de erővel Hogy mostantól kezdve, És amíg meg nem halok Az enyém, és minden ami … az enyém, Az én világom az enyém Minden, amit megeszem, az enyém Minden, amit álmodok, az enyém Minden, amit mondok, az enyém Minden, amit eldöntök, az enyém Minden, amit beszélek, az enyém Minden, amit birtoklok, az enyém Minden, amit kiáltok, az enyém Minden, amit elhallgatok, az enyém, És, amit nem hallgatok el, az enyém Ostoba (lány), az életben mindennek ára van
Mindennek, mindennek Bűnös vagy sem, ártatlan vagy sem
|
Jodida pero contenta. A címmel rögtön meggyűlik a bajunk, mert spanyolul pontosan és tömören jelzi azt az állapotot, amikor valaki nagyon padlón van (jodida, a joder viszonylag vulgáris, de származékaival egyetemben nagyon elterjedt ige), de egyszerre elégedett is (contenta), mert mondjuk érzi, hogy meghozta a döntést, megszabadult valamiféle béklyóból, és repíti a tagjaiban érzett erő az iszapos mélységekből a vízfelszín felé. Szarul, de boldogan?
(A magyar szöveg persze nem műfordítás, csak az eredeti tájékoztató jellegű, kissé hevenyészett, nagyjából sorkövető változata. A szerencsétlenebb megoldásokért elnézést kér, és minden javaslatot, javítást, pláne igazi műfordítást szívesen fogad a latinlover.)
